A fogyasztói igények bővülésének, a komfortérzet fokozásának szükségszerű velejárója az energiafelhasználás, illetve az arra fordított kiadások növekedése.
A hagyományos energiaforrások nem végtelenül állnak rendelkezésre. A lakóházak, az ipari létesítmények, a különböző közhivatalok és intézmények,
valamint a szolgáltatási szféra elhelyezését szolgáló építmények üzemeltetéséhez használt energia csökkentése érdekében mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország jogalkotói kötelező előírásokat fogalmaztak meg.
Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv a tagállamokat kötelezte az épületek energiatakarékos kialakítását előmozdító jogszabályok elkészítésére.
Az uniós irányelvet hazánkban elsőként az épületek energetikai jellemzőnek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet harmonizálta: követelményeket és számítási módszert vezetett be az épületek energetikai tervezetéséhez és méretezéséhez.
Az épületek használóinak energiatudatosságát ösztönző tanúsítási rendszert; az energetikai minőségtanúsítvány (más néven: épületenergetikai tamúsítvány, energetikai tanúsítvány, energiatanúsítvány) – a köznyelvben: zöldkártya, energiapasszus, energiacímke – elkészíttetését az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló, 2009. január 1-el hatályba lépett 176/2008. (VI.30.) Korm. rendelet kötelezővé tette az új épületek esetében, továbbá az 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű, hatósági rendeltetésű , állami tulajdonú közhasználatú épületeknél.
A meglévő épületek tekintetében a tanúsívány elkészítésére 2011-ig moratóriumot biztosított.
A tanúsítás építésügyi műszaki szakértői tevékenység , végzése a Magyar Mérnöki Kamaránál és a Magyar Építész Kamaránál egyaránt jogosultsága vizsga letételéhez kötött.
A tanúsítási folyamat célja a tulajdonos tájékoztatása az épület energetikai minőségéről. Az épület energetikai tulajdonságainak javítása, az épületgépészeti berendezések megfelelő kiválasztása, optimális üzemeltetése és rendszeres karbantartása a tulajdonos (használó) érdeke , ezért egyenlőre a jogszabály nem szankcionálja a tanúsítvány hiányát, de az energiahatékonysághoz fűződő uniós és hazai elvárásokra figyelemmel ez valószínűleg belátható időn belül meg fog történni.
A tanúsítvány három fő részből áll:
- az épület tényleges energiafelhasználásnak számítással történő megállapítása (becslése),
- a számítás eredményének és a rá vonatkozó követelmény összehasonlításával az épület +A-I. követelményskálán belüli minőségi osztályba sorolása,
- energia-megtakarítást eredményező üzemviteli korszerűsítési javaslat.
A tanúsítvány érvényességi ideje 10 év.
Tekintettel arra, hogy a tanúsítvány viszonyítási alapját az energetikai követelmények jelentik, ezek megváltozása esetén az adott épületnek a minőségi osztályba sorolását is értelemszerűen meg kell ismételni. |
